Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Knut a jegesmedve :)		2007.07.18. 18:00
2006. december 5-én jegesmaci született a Berlini Állatkertben. A maci a Knut nevet kapta. Ő az elmúlt 30 év első jegesmedvéje, aki ebben az állatkertben született. Élete első 44 napját inkubátorban töltötte, mivel az anyja, a 20 éves Tosca, nem fogadta el. Knut ikertestvére nem maradt életben. A gondozója, Thomas Dörflein éjjel-nappal mellette volt. A bocs naponta 6x kapott cumisüvegből tejet. Knut 810 g volt, mikor megszületett, január végére elérte a 3,9 kg-ot. Egy felnőtt jegesmedve súlya 800 kg is lehet. További információk a http://www.boon.hu/hirek/allat/

A Jegesmedvéről!		2007.07.13. 15:28
Rendszertani hely: osztály: emlősök (Mammalia); rend: ragadozók (Carnivora); család: medvefélék (Ursidae) Leírás: A ragadozó emlősök rendjének legnagyobb testű képviselője, testhossza a 2,5, marmagassága az 1,5 m-t, testtömege pedig a 450 kg-ot is elérheti. Vastag, sárgásfehér színű bundája szinte az egész testét beborítja. Mint a legtöbb medvefélének, a jegesmedvének is hatalmas és erőteljes mancsai vannak. Elterjedés, élőhely: A jegesmedve elterjedési területe az északi sarkvidék. A legtöbb jegesmedve szinte sohasem teszi a lábát igazi szárazföldre, többségük egész életét a sarkvidék befagyott vizein, a lassan sodródó jégmezőkön tölti. Életmód, táplálkozás: A jegesmedve szinte állandóan vándorúton van, s emiatt még saját territóriumot sem tart. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a jégmezők nemigen szolgálnak bőséges táplálékkal, és viszonylag nagy utat kell megtenniük az állatoknak ahhoz, hogy napi táplálékukat beszerezzék. Míg sok más medvefaj étrendjén igen jelentős a növényi eredetű táplálékok szerepe, a jegesmedve csak a sarki nyár hónapjaiban fogyaszt egy kevés zuzmót, mohát vagy bogyót, de azt is csupán étrendi kiegészítésként. Táplálékának zöme állati eredetű, s mivel a sarkvidék zord körülményei közt nemigen válogathat, szinte mindent megeszik. Ez a hatalmas, talán lomházak tűnő állat nagy ügyességgel halászik, ha pedig vadászik, kitartóan üldözi zsákmányát. A hal mellett egyik kedvenc táplálékát a fókák képezik, de olykor madarakat is zsákmányul ejt, sőt a dögöt sem veti meg. A jegesmedve egyébként az északi sarkvidék jégmezőinek csúcsragadozója, természetes ellensége jóformán nincsen. Talán csak a rozmárok hatalmas agyarai jelentenének számára veszedelmet, egy magára valamit is adó rozmár azonban legfeljebb csak akkor támad jegesmedvére, ha a többi, fiatal rozmárt védi. Szaporodás, egyedfejlődés: A vemhes nőstény a sarki tél legzordabb szakaszában hóba és jégbe vájt barlangjába húzódik vissza, s itt hozza világra bocsait átlagosan 240 napi vemhesség után. Ellésenként általában kettő, néha csak egy bocs születik, testtömegük születésükkor kb. 500 g. A bocsok életük első hónapjaiban csak felszín alatti lakásukat ismerik, az anyamedve csak az ellés után négy hónappal vezeti ki a bocsokat a szabad ég alá. A bocsok ezután még elég sokáig, mintegy két esztendős korukig maradnak anyjukkal, s csak ezután kezdik meg önálló életüket. Érdekességek: A jegesmedve igen jól alkalmazkodott az északi sarkvidék hidegéhez. A hőszigetelésben nemcsak vastag bundájának jut kiemelkedő szerep, hanem a bőr alatti zsírrétegnek is, amely egy-egy bőséges időszakot követően több cm vastag is lehet. Persze a zsírréteg nemcsak hőszigetelést, vagy mechanikai védelmet jelent az állat számára, hanem tartalék tápanyagforrást is a zsákmányban szűkös időszakokra. A jegesmedve bundája és zsírja az ember figyelmét is felkeltette, s emiatt az északi eszkimók már évezredek óta vadásszák ezeket az állatokat. Az utolsó néhány évszázadban azonban a jegesmedvék irtása egyre nagyobb, aggasztó méreteket öltött, s csaknem kipusztult a faj. A jegesmedvék védelmében tett erőfeszítéseknek hála, számuk ma már ismét növekvőben van.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk